Templomunk, egyházközségünk története
A miskolci Szent Anna templom építésének rövid összefoglalása
Szép múltja van a katolikus hitnek Miskolcon Az Avasi gótikus, ma református templom, Szent István király által alapított. A Tapolcai Bencés apátság a XIII. századtól virágzó iskolájáról híres. Diósgyőrben a Pálosok vetették meg lábaikat és lettek kedvelt szerzetesei az itt élő embereknek. Ezt a virágzó kereszténységet a középkorban a Reformáció elterjedése szakította félbe. A vérzivataros időszakban Miskolc és környéke is a reformáció áldozata lett. A katolikus templom átkerült a protestánsok kezébe, a szerzeteseknek pedig el kellett hagyniuk a kolostoraikat. A hívek jó része vagy elmenekült, vagy áttért az új hitre, vagy a vallási villongásoknak esett áldozatul.
A XVIII. században vált újra lehetővé, hogy a katolikusok Miskolcon és a környékbeli falvakban újra megvessék lábaikat. Az ide visszatérő lelkipásztorok, főként szerzetesek, nagy lelki sivárságról számolnak be. De ennek ellenére mégis ebben a lelki pusztaságban megtalálták az ősi keresztény gyökereket.
A mai Szent Anna plébánia területére Mária Terézia idején, Miskolc és Diósgyőr között lévő akkor gyéren lakott területre sok családot betelepítettek. Később a beinduló vasgyár is sokakat vonzott, hogy ide költözzenek. Az ide költöző szegény családok megélhetési és lakhatási lehetőség reményében költöztek ide. Az akkori ország vezetésétől ígéretet kaptak, hogy templomot, papot, iskolát és tanítót kapnak.
Ennek az ígéretnek a nyomán 1802-ben az akkori városvezetés Ferenc királyhoz folyamodik, hogy a felsővárosi városrész számára kápláni, éls kántortanítói státuszt, valamint elemi iskolát kérjenek.
Grassalkovics Antal kamarai elnök, megállapodva a város vezetésével ezt a részt benépesítették és ígéretvolt iskola és templom, tanítói lakás és plébánia épület létrehozására. Ezt követően e terület benépesítése megtörtént az elkövetkező néhány évben. Lelkipásztori ellátás és az iskola azonban még ekkor nem volt. A legközelebbi templom és iskola közel ¾ órai gyaloglásra esett. Nehéz volt a megközelítése különösen az esős és a téli havas csúszós időkben. A Szinva gyakori áradása is megnehezítette az itt lakók életét. A kezdeti időben kérték, hogy a káplán ne csak egyszer egy héten, vasárnap jöjjön ki misézni, hanem jó lenne, ha velük lakna. Ekkor vetődött fel az a megoldás, hogy jó lenne a II. József császár idején betelepített Sváboknak szánt 13 házból egyet a helyi lelkésznek, egyet pedig a templomi istentiszteletek végzésére, illetve iskolának átadni. 1802. október 6-án kelt ez a kérvény.
1803. március 4-én tárgyalta a Megyei Hatóság, a Diósgyőri Kamara ezt a korábbi javaslatot. A kevés javadalom miatt a Mindszenti plébános nem tudja, mit tegyen. A felajánlott házak gyatra anyagból készültek. Kápolnának nem alkalmas, de iskolának átalakítható nagyobb költséggel. A felső részen, állapították meg, sok a rét, alkalmas lenne új templom és parókia építésére. A tárgyalásról fennmaradt írásból olvassuk, hogy a kérelmezők igen szegények, semmivel sem tudnak hozzájárulni a költségekhez. Ha a kincstár egy harmadik káplánt is fizetne, ez könnyítene a helyzeten. Az iskolát azonban fel kell állítani. A minorita atyák is csak javadalmazás fejében vállalnák el a hívek lelkipásztori ellátását. A Diósgyőri uradalom is küldött iratokat, de a Harsányi Postakocsit baj érte és az iratok megsemmisültek.
Fuchs Xavér, az Egri Egyházmegye első érseke komolyan vette az ügyet. 1806-ban tett személyes látogatása a sok jószándék ellenére nem vitte előre az ügyet. A gazdasági világválság, a pénz elértéktelenedése még inkább nehezítette a helyzetet.
1811. október 29-éna Helytartótanács elrendeli a Parókia építését, Iskola létrehozását és a lelkészek javadalmazását.
1813. január 17-én kiadott jelentésben a Kincstár idegenkedik az egész ügytől, de kényszerből cselekednek. Igyekeznek mindent csak a legszükségesebb mértékben finanszírozni. A templomot „szerfelett” alacsonyra tervezik, és nincs az a hatalom, amely megváltoztathatná a kiadott rendelkezést.
Kun János, helybeli építőmester 6 lábbal meg akarja toldani a templom magasságát. Terveit nem fogadták el. Ha nem engedelmeskedik, bízzák más pallérra az építést hangzik a válasz. Mivel a kamara fizet, így minden az ő terveik szerint történik, bár az itt élők vágyai továbbra sem csitultak.
1816. május 31-én kértek engedélyt a szegletkő megáldására. Ekkor már egy ölnyire kiemelkedtek a falak. 1813. július 21-én erre az ünnepi eseményre sor került. A szentélyben a fal közepén tették le az alapkövet. Özv. Bercsényi grófné által írt Emléklap, pénzérmék kerültek bele az elhelyezett alapkőbe.
1818-ig, a tető szintjéig érnek a falak.
1816. november 17-én megáldásra kerül az elkészült Iskola. Sok utánjárás, iratok, rábeszélés nyomán tudott csak tovább haladni a templomépítés. Ugyan csak nehezen tudott haladni a plébánia építésének az ügye is.
1820. július 22-én jelentik, hogy a templom építése kész.
1820 decemberében jelzik, hogy Kvahkay Antal serfőző házának melléképülete jó lenne parókiának. Az akkor 27 000 lakosú Miskolcon csak közel 6 000 a Római Katolikus. A templom kész, de még nincsen pap, mert nincs javadalma a megélhetéshez. A hívek elég szűkmarkúak. Az Alsóvárosi, ma Mindszenti plébánia nem vállalja a terhet. Nekik sincs pénzük.
1823. augusztus 3-án áldják meg a templomot.
A templom felszentelése azért marad el, mert 1822 – 1827 között nincs az egyházmegyének érseke, sem püspöke. Az egyházmegyét az Egyházmegyei Kormányzó vezeti.
1826-ra felépül a Parókia.
1828. január 20-ával Pardovits Imrét nevezik ki a Felsővárosi, ma Szent Anna plébánia élére első plébánosnak.
A templom 1600 hívő befogadásra készült el. 1813-ban kezdik a templom építését, 1820-ra elkészül, de csak 1823. augusztus 3-én áldják meg. Az akkori kor igényei szerint készült el, párját ritkította. Erős falak, jó erős tetőszerkezet. Kívülről élénk piros színű, ezért forog ma is sokszor a köztudatban azaz elnevezés, hogy „Vörös templom”.A tetőt zsindely fedte, a lábazat kőburkolatot kapot. 6 változatú (regiszterű) orgonája volt, A Főoltárkép Szent Annát ábrázolja a kis Boldogságos Szűz Máriával az előtérben,m a háttérben pedig Szent Joachimot, Szent Anna férjét láthatjuk. A kép 4 x 2 méteres. Jelenleg nem tudjuk az alkotóját.
A templom elkészültekor 3 harangja volt. Az első, 600 fontos 1822-ből, a második 250 fontos Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére, amely korábban 130 évig Pozsonyban működött és 1698-ban öntötték Bécsben. A harmadik 126 fontos Szent Anna és Szent József képével készült el szintén 1822-ben.
A templom szegényesen volt felszerelve, de a háborús éveket leszámítva jól karban volt tartva.
1882-ben a tetőt újra zsindelyezték.
1894-ben új Angster orgona került a templomba
1901-ben a Kisharangot újra öntötték, mert megrepedt.
1903. A templombelső kifestését Ádám Gyula pozsonyi mester végzi el. A Szentélybe a Magyarok Nagyasszonya és a négy evangélista képe kerül.
1908. Polka József budapesti mester elkészíti a templom színes üvegablakait.
1919. A templomba ekkor vezetik be a villanyáramot, és készül el a templom kivilágítása.
1922. A tető felújítását és a templom elé felvezető lépcsősort ekkor készítik el.
1924. A templom jelenlegi formáját ebben az évben nyeri el. A régi tornyot, amelyet már építésekor kicsinyeltek, most megfelelő méretre emeltek, és elkészült az új toronysisak is.
1925. A tető ekkor palafedést kap a zsindelyfedés helyett.
1926. A templomba elkészül a díszes Jézus Szíve oltár. Ebben az évben új harangok készülnek el egy soproni műhelyben. Az előző harangokat a háborúba elvitték. Az első 555 kg, a második 275,5 kg, a harmadik 158,5 kg súlyúak. A harangok felszentelésének az ünnepén közel 10 000 ember volt jelen. A templom szélfogó, külső üvegezése is ebben az esztendőben készül el.
1928. Ebben az esztendőben a templombelső megújul. A mellékoltárok átrendezésével, a kórus bővítésével, a templombelső kifestésével új arculatot ölt a templom. A templombelső festését Rakssányi Dezső végezte, aki Székely Bertalan és Benczúr Gyula tanítványa volt. A bejárat feletti kupolában Rózsafüzér Királynéja kép, a mennyezeti felületen Mária találkozása Jézussal, a szentély kupoláján pedig a Szent Család volt látható. A templom díszítő festését Korény József, akadémiai festő végezte. Ezen nagyvonalú felújítás alkalmával a templom bútorzatainak a felújítására és restaurálására is sor került. A plébánia fennállásának100. évfordulója alkalmából elkészültek a kovácsoltvas kandeláberek és a falikarok. Ezeket Petrányi Miklós tervezte és a Miskolci Fémipari Iskolában készítették el.
1930. november 21-étől a Felsővárosi Római Katolikus Templom elnevezés megváltozik, és ettől kezdve lesz Szent Anna Templom, és a plébánia is Szent Anna plébánia.
1931-től a búcsúi miséket már a templomkertbe, szabadtéri misével tartják a nagy létszámú búcsúi hívek miatt.
A II. világháborúban 2 harangot elvisznek. Háborús károkat nem szenved a templom.
1948. A templom újabb belső kifestésére kerül sor. A szentély, és a mennyezeti kupolák festményeit és a kupolák mennyezeti képei mellett elhelyezkedő magyar szenteket ábrázoló képeket is Takács István mezőkövesdi származású templomfestő készít el.
1963 körül az orgona bővítésére kerül sor.
1970-ben készül el a templom új liturgikus tere Dr. Nagy Lajos akkori pásztói plébános tervei alapján a Süttői Épület – Szobrász Ipari Vállalatban készült el.
1973-ban bevezetik a gázt a templomba, és így Miskolc városának az első fűtött temploma lett.
1974-ben készül el a szentély jobb oldalán a hittanterem. Ebben az évben kikerülnek a templomból a régi mellékoltárok. Közülük a Jézus Szíve oltár felkerül a Szent Anna temető temetőkápolnájába. Ekkor ismét egy belső festés történik a templomban, illetve a márvány lábazat a templom belsejében szintén ekkor készül el.
A két hiányzó harang 1977-ben Őrbottyánban, Gombos Lajos műhelyében készül el.
1981. Elkészül a bejárati üvegfal.
1983-ban a templomkertet körülvevő kerítés elkészül.1985. Ebben az évben elkészül a két új gyóntatószék és a sekrestyében az új szekrénysor. A Licsik testvérek munkája.
A templomba 1986 végén megállapodás született és 1987-ebe új orgona kerül, amelyet Albert Péter elektromérnök készít el. Ez már Elektromos orgona.
1991. A templom kifestése belülről, Király József munkája.
1995. július 1. A Kolping Ház, közösségi ház megáldása a plébánia udvaron.
2006. A templom teljes külső felújítására kerül sor, ahol a tető és a külső falazat megújult. A tető a régi pala helyett új hódfarkú cseréptetőt kapott és a régi egyszínű vakolat most okkersárga és fehér színt kapott. A csatorna sajnos nem lett ekkor kicserélve.
2009-ben a templomon új csatorna és hófogó rendszer lett felszerelve. A templom udvarában pedig hívek kezdeményezésére és adományaiból elkészült az úgynevezett „Fénykereszt”, vagy más néven a „Szeretet keresztje”
2010. a Templom teljes belső villamoshálózata ki lett cserélve, és fel lett újítva
2011-ben a templom korábbi elavult gázkonvektoros fűtése már használhatatlan lett. A konvektorokat már nem tudták javítani. Bukta András készítette el az új elektromos fűtést, amely a padok alá lett felszerelve. Szakaszosan kapcsolható, a hívek megelégedéssel fogadták.
2013-ban szerettük volna kicserélni a főajtót újra, de a Műemlékvédelmi Hatóság nem engedte. A régi ajtó restaurálása során pedig mondhatom, nem sikerült talán még rosszabb lett, mint volt, csak nem néz ki olyan csúnyán. Ezért a munkát nem fizettük ki. Ennek a megmaradt pénznek a segítségével a templomi hangosítást újítottuk fel.
Soltész József ügyes kezű művész hívünk elkészítette, restaurálta és felújította a korábban templomunkba, majd a Szent Anna temető kápolnájában lévő mellékoltárt. Augusztus 20-án a hívek nagy örömére felállítottuk újra a templomba, és Szent István király szobrát helyeztük el benne.
2014-ben Horváth Mária Diósgyőrben lakó üvegrestaurátor templomunk mind az 5 üvegablakát restaurálta. Szépek lettek. Május elején kerültek vissza a templomba. A templombelső festéséhez pedig sikerült pályázat segítségével pénzt elnyerni és így el tudtuk kezdeni a templom teljes belső kifestését és felújítását.
A templombelső díszítőfestésére Herling Zsuzsanna restaurátort kértük meg, aki az előzetes előkészítő munkálatokban is segítségünkre volt. Munkatársaival, Faragó Ferenc restaurátorral, és Fábián Dénes képzőművésszel együtt elkészítették a terveket. Salétros László, az SCS Terra Kft. ügyvezető igazgatója vezetésével elkészültek az állványok, valamint a fal alapozási munkálatai. Ezt követően pedig a fal díszítő festése. 2014. november közepére elkészült a templombelső díszítőfestése és a meglévő Takács István által festett szechók megtisztítása. 2014. november 19-én, Árpád – házi Szent Erzsébet ünnepnapján már ismét a templomba tudtuk megtartani az ünnepi szentmisét.
2015. februárjában a templomi padok felújítására került sor, amelyet szintén az SCS Terra Kft. munkatársai végeztek el.
A templombelső díszítését külön is kiemelte az elkészült új liturgikus tér kialakítása, az új Ambó (felolvasó állvány) és a Húsvéti gyertyatartó, valamint a Szűz Mária oltár, amelynek terveit Szarvas Péter plébános készítette el, a fa munkálatait Stefán Sándor asztalos mester, a díszítő festést és aranyozást Soltész József festőművész készítette el.
A templom teljes külső és belső felújításának közel 10 éves folyamata lezárult ezekkel a munkálatokkal. A munkálatok végeztével, 2015. április 18-án került sor a templom felújítását követő ünnepi megáldásra. A Hálaadó szentmisét Dr. Ternyák Csaba egri érsek atya végezte. Az ünnepünkön megtisztelt bennünket Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrás Minisztériumának minisztere, aki a belső festéshez nyújtott jelentős adományt. Jelen volt a város képviseletében Dr. Kriza Ákos polgármester, számos önkormányzati képviselő, lelkipásztorok, a kivitelezők és a hívek.
2016-ban két mellékoltár készült el, és így a templombelső egységessé vált.
2016-ban az Egri érsekség támogatásából fel tudtuk újítani a plébánia külső homlokzatát, a nyílászárók cseréjével, valamint a plébánia épületet a Kolping Házzal összekötő kerítést. Elkészült a plébánia udvar díszkövezése is. Ezen munkálatok ünnepi megáldására 2016. október 29-én került sor, ahol Dr. Ternyáűk Csaba Érsek atya volt a vendégünk, és végezte el az ünnepi hálaadó szentmisét és a plébánia megáldását.
Összeállította:
SZARVAS PÉTER
esperes, plébános