A II. Vatikáni Zsinat az Egyház megújulásával kapcsolatban szigorú előírásokat vezetett be. Mindezek lényege az, hogy csak az legyen "anyakönyv szerint" a Katolikus Egyházhoz tartozó, aki ténylegesen oda akar tartozni, és legalább az Egyház által előírt minimális feltételeknek eleget tesz. A Keresztény út, és ezen belül a Katolikus út, életszemlélet és életvitel, áldozatvállalás Jézus Krisztus mellett az Atya engesztelésére. Ma senkinek sem áll érdekében az, hogy névleges "anyakönyvi" katolikusokkal bővítsük a hívőnek tudottak körét. Az az érdekünk, hogy csak akkor vállaljunk áldozatot, még ha ez a Katolikus Egyházban való tagságunkat illeti is, ha erre szívünk, lelkiismeretünk ösztönöz. Ha nem kívánjuk magunknak és gyermekeinknek a "rögös", de igazán szép Istenhez vezető utat, akkor vállaljuk véleményünket mások szemében is!   Sokan valljuk az Anyaszentegyházzal egyetértésben, hogy mégis az áldozatvállalásokkal kikövezett rögös út vezet az Üdvösséghez. A boldogság útját csak ezen az úton találjuk meg, melyen ha botladozva is, de járunk, s Isten segítségében bizakodva haladunk a meg ugyan nem érdemelt, de örök boldogság felé. Álljon itt néhány hasznos információ ezzel kapcsolatosan. A keresztség, mint szentség áll előttünk, amelyen keresztül az érvényesen megkeresztelt ember Isten gyermeke, és az Egyház hivatalos tagja lesz. Az egyház ma is hivatalos keresztelési formája a felnőtt keresztelés. Aki nagykorú ként szeretne részesülni a keresztség szentségében, keresse meg az illetékes plébániát, beszélje meg szándékát a helyi lelkipásztorral. A keresztelést ebben az esetben megelőzi egy hivatalos felkészítés, az úgynevezett „Katekumenátus”, amely során megismeri a keresztelendő az egyház tanítását, szokásait, a keresztény élet alapjait. Ezt elsajátítva, begyakorolva felkészül a keresztelésre, és amikor alkalmassá vált, megtörténik a nagykorú személy megkeresztelése. A gyermekkeresztelés: Az egyház megengedi a gyermekek megkeresztelését is akkor, ha legalább az egyik szülő kéri, aki Római Katolikus.. Mit kell tennie annak, aki gyermeke keresztelését kéri?   A II. Vatikáni Zsinat álláspontja, hogy a gyermek katolikus neveléséért elsődlegesen a szülők a felelősek. A keresztszülő segítséget nyújt ehhez mind a gyermeknek, mind pedig a szülőknek. Ebből következően a szülőknek vagy legalább az egyik szülőnek kell kérnie a gyermek keresztelését, azaz a Katolikus Egyházba való felvételét. Nagyszülői, vagy más rokoni kérésre ez ma csak igen extrém esetekben és a feltételek plébános általi részletes kivizsgálása után lehetséges.

Alapelv:
MINDEN MEGSZÜLETETT GYERMEKNEK (FELNŐTTNEK) ISTENTŐL ADOTT JOGA, HOGY MEGKERESZTELÉSE RÉVÉN A KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZ TAGJA LEHESSEN! - EZÁLTAL BIZTOSÍTVA LEGYEN SZÁMÁRA AZ ÜDVÖSSÉG KAPUJA. 

 Érvényes házasság: Katolikus szertartás szerint megkötött házasság. Létrejöhet legalább egy katolikus fél és egy másik fél között, amennyiben a katolikus fél vállalja a születendő gyermek(ek) katolikus nevelését, és házasságkötésüket az egyház szertartása szerint kötötték meg.

Gyakorló katolikus: Teljesítse legalább az Anyaszentegyház 5 parancsolatában megfogalmazott minimális feltételeket. Rendszeres szentmisére járás, legalább évente egyszeri szentgyónás és szentáldozás, egyházi hozzájárulás rendezése az egyházközség felé.

Házasság rendezés: Felajánljuk a szülőknek, hogy amennyiben van mód az egyház által el nem ismert házasságuk egyház általi elismerésére, és érvényes megkötésére, akkor ebben mindenben a segítségükre leszünk.

Keresztszülői tisztséget vállalhat az, aki katolikus, és a hitismeretekben és hitgyakorlásban példaként állítható a gyermek elé, és a szentségek felvételében korához képest nem elmaradott, tehát katolikusnak keresztelt, volt elsőáldozó és bérmálkozó, s ha kapcsolatban él, akkor kapcsolata az Egyház által is elismert házasság. Tud a jelenben vagy a jövőben a gyermek és a szülők segítségére lenni a katolikus tanítás, illetve életmód kapcsán.   Milyen dokumentumok szükségesek a gyermek keresztelésének kérése kapcsán? A szülők részéről: Katolikus módon, vagy egyéb módon megkötött házasságuk bizonyítéka (házassági emléklap) A keresztszülő részéről: Keresztelési plébániája által kiállított (3 hónapnál nem régebbi) keresztlevél, mely tartalmazza minden adatát, és az engedélyt arra, hogy keresztszülői tisztséget vállalhat.

A fenti feltételek mellett a családdal egyeztetett időpontban történik általában vasárnap. Előnye, hogy rövid, időben mindösszesen kb. 20 perc, de hiányzik a közösség befogadásának gesztusa. Újszülött gyermekek részére ajánljuk. 

Életveszélyben lévő vagy válságos állapotban lévő koraszülött gyermek részére a keresztség szentsége legalább az egyik szülő kifejezett kérésére bármikor és bármely helyen - a gyermek üdvösségének érdekében - bármikor kiszolgáltatható! Akár kórházi osztályon, akár magánháznál. Amennyiben a kiszolgáltatás feltételei nem megfelelőek (szülők nem megfelelő, vagy bizonytalan hozzáállása) ez egyházjogilag csak szükség-keresztségnek tekinthető, ezért a gyermek jobb állapotba kerülése esetén akár az ünnepélyes, akár a családi körben való keresztség kiszolgáltatása lehetséges.

Az a gyermek, aki betöltötte 7. életévét, csak 1 év iskolai hitoktatás után lehet megkeresztelni. Aki elkezdte az iskolát, és ővodás korban járt hittanra, vagy elkezdte az iskolai hittant, egy év óvodai, vagy iskolai hitoktatás után megkeresztelhető. Ehhez a szülők kérésére, és beleegyezésére van szükség.

A keresztség szentségének kiszolgáltatását ifjú korában bárki saját jogon kérheti - szülői beleegyezés nélkül - ekkor is megfelelően fel kell készülnie, akár a szervezett hitoktatás, akár a katekumenátus keretében. Ifjúkorban a keresztség szentségével együtt kerül kiszolgáltatásra az eucharistia és bűnbocsánat szentsége is. 

A keresztség szentségének kiszolgáltatását kérhetik 18. életévüket betöltött fiatalok, vagy fiatal felnőttek saját jogon - ez esetben a szervezett katekumenátus keretében (legalább 1 év) kapnak felkészítést, és a keresztség kiszolgáltatásával együtt részesülnek az eucharistia, a bűnbocsánat és a bérmálás szentségében is. 

A házasságra készülő fiatal felnőttek házasságra készülésük kapcsán is kérhetik a keresztség szentségének kiszolgáltatását. Ez esetben a házassági felkészítésen kívüli, külön - lehetőleg a katekumenátus keretében történő felkészítés során - szereznek ismereteket, és saját jogon kérik az elmaradt szentségek felvételét. A keresztény házasságkötés sürgősség esetén semmiféle hátrányt nem szenvedhet a szentségek felvétele hiányának okából, ezért keresztény házasság úgy is köthető megfelelő felmentések megszerzése mellett, ha az egyik fél még nincs megkeresztelve, vagy a szentség-felvételben hátrányban van. Természetesen a keresztény házasság egyik igazi biztosítéka, ha mindkét fél elkötelezett gyakorló katolikus keresztény, és ezt csak akkor vélelmezhetjük, ha mindketten részesültek a koruknak megfelelő életállapotban elvárt szentségekben, és hitüket a közösség szemében látható módon gyakorolják. E személyes helyzetekben minden esetben szükséges a plébános személyének bevonása, és a minden fél számára kedvező megoldás közös megkeresése.

Halálos beteg, halálveszélyben lévő újszülött, ill. súlyos életveszélyes baleset esetén bárki kérheti a keresztség szentségének kiszolgáltatását. Ezen esetekben, ha van lehetőség arra, hogy pap működjék közre, kérni kell a pap közreműködését. Amennyiben erre nincs lehetőség bárki kiszolgáltathatja a keresztség szentségét. Keresztényeknek kötelességük ez esetben megkérdezni, hogy az illető kéri-e a keresztség szentségét. Halálveszélyben lévő újszülöttet, ha hozzátartozó kifejezetten nem ellenzi - a gyermek üdvössége érdekében - bármely katolikus keresztény köteles megkeresztelni. Ennek elmulasztása bűn terhével jár

(a keresztséget kérő neve), ÉN TÉGED MEGKERESZTELLEK AZ ATYA, A FIÚ ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN! - közben a keresztelendő homlokára kereszt alakban tiszta vizet önt, ha annak állapota ezt megengedi (ha nem, akkor vizes ujjal keresztet rajzol homlokára, vagy máshová, ahol az orvosilag nem tiltott). Érdekes és üdvösségünk szempontjából speciális lehetőség, hogy a keresztség szentségét más keresztény ill. nem keresztény, sőt nem hívő embertársunk (felebarátunk) is kiszolgáltathatja. Ez esetben az előbbi formulát ki kell egészíteni az alábbiak szerint: (a keresztséget kérő neve), ÉN TÉGED MEGKERESZTELLEK A KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZ HITÉRE, AZ ATYA, A FIÚ ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN! Ezen úgynevezett szükséghelyzetben kiszolgáltatott kereszteléseket a hely szerint illetékes (gyakorlatilag a legközelebb eső) katolikus plébánián, vagy templomban jelenteni kell - megadva minden rendelkezésre álló adatot pl. országúti baleset kapcsán, mely itt és itt történt megkereszteltem egy férfit/nőt - saját kérésére/eszméletlen állapotban - ismert adatai, ha vannak, vagy magánháznál megkereszteltem ... névre egy halálveszélyben lévő csecsemőt szülője kérésére, akik itt és itt laknak. 

Kérjük azokat a párokat, akik templomunkban szeretnének összeházasodni, hogy a tervezett esküvő előtt 4-6 hónappal jelezzék azt a plébánián. Ezen jelentkezés alakalmával hozzák magukkal a személyes adatokat, hogy bejegyezzük őket a jegyesek anyakönyvébe. Ekkor történik egyeztetés a Jegyes felkészítés időpontjára is. Plébániánkon 7 alkalommal szoktam kérni a találkozást, hogy a felkészítés anyagát végig tudjuk beszélni. A felkészítést más alkalmas plébánián is meg lehet oldani, ahonnan hivatalos Igazolást kell ez esetben hozni. Lehetőség van Ökumenikus esketések végzésére is, ahol az egyik fél Római Katolikus, a másik fél más keresztény vallású.

Mindenekelőtt fogadja őszinte részvétünket, és segítse a Jó Isten gyászükban Önöket! Az Egyház ott áll a gyászoló család mellett és imádkozik, hogy ott, ahol a reménytelenség legyőzhetetlennek tűnik, a hit által mégis ott legyen a vigasztalás és a szeretet.

• Illetékesek, csak a plébániánk területén, vagy az egyházközségünkhöz tartozó hívek temetése kapcsán vagyunk. Más plébániáról való híveket csak az ottani plébános hozzájárulásával tudunk hivatalosan eltemetni.
• Mielőbb egyeztesse a temetés időpontját a plébánia irodájával, mindenképpen a temetés időpontjának végleges rögzítése előtt!
• Keresse fel a Plébániahivatalt nyitvatartási időben, ahol az adatok felvétele történik.

• halotti anyakönyvi kivonat
• az elhunyt neve, vallása
• születési helye és ideje
• házastársának vagy (egyedülálló esetében) szüleinek neve és vallása
• pontos lakcíme
• ha nem plébániánk területén lakott: temetési engedély a lakóhelye szerinti plébániától
• részesült-e halála előtt a haldoklók szentségében (utolsó kenet)?
• a haláleset helye, ideje
• a halál oka
• a temető megjelölése
• a temetés tervezett / illetve plébánossal egyeztetett időpontja
• koporsós, vagy urnás lesz a temetés?
• igazolás, vagy nyugta az egyházi hozzájárulás fizetéséről, erre akkor is szükség van, ha az egyházi hozzájárulást más egyházközségnek fizette
• a költségeket térítő neve, címe, telefonszáma, e-mail címe

Az egyházközséghez való hivatalos tartozás regisztrálása, az Egyházi hozzájárulás befizetésével történik, mert ekkor tudjuk a név és utca, házszám alapján beazonosítani híveinket.
Az Egyház 5 parancsának értelmében, „az egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd.” Ennek hivatalos módja az egyházi hozzájárulás évenként történő rendszeres befizetése.
Egyházközségünket és templomunkat a hívek közössége tartja fenn az egyházi hozzájárulás megfizetésével, a különböző perselypénzekkel, és adományokkal.

Az Egyházközség Képviselő testülete korábbi ülésén mérlegelte az Egyházi hozzájárulás összegét, (ami a Püspöki Kar előírása szerint évi jövedelmünk 1 %-a), és úgy határoztunk, hogy egy évre egy személy részére 5.000.-Ft, azaz ötezer forintban állapodtunk meg. Természetesen ennél lehet többet is fizetni, vagy a szentmisék alkalmával a perselybe többet elhelyezni, vagy az év során adományokkal kiegészíteni. Ezt az összeget lehet évente egy összegben, vagy részletekben is befizetni.

A hozzájárulás befizethető a családokat meglátogató erre kijelölt személyeknél, hivatali időben a plébánián, szentmisék alkalmával a sekrestyében, csekken amit megtalálnak templomainkban valamint átutalással az alábbi számlaszámokra:

Szent Anna Plébánia
Bankszámlaszám: 11734004 - 20012632
Számlavezető bank: OTP BANK Zrt.

A hatályba léptető rendelkezésekből kiderül [95.§ (3) és (8) bekezdések], hogy az összes hitoktatásra és erkölcstanra vonatkozó rész 2013. szeptember 1-jétől hatályos, addig a jelenlegi közoktatási törvény 4.§ (4) bekezdése marad érvényben. Ezt az átmeneti rendelkezések között szereplő 97. § (7) bekezdés is egyértelműen megerősíti.  

Erről a fent említett 97. (7) alatt olvasható átmeneti rendelkezésben olvashatunk: 2013. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben, először az első és 5. évfolyamon. Ez a Kt. vonatkozó részeinek fokozatos kivezetését is jelenti.

Lényegi változás az állami általános iskolákban történik. Praktikusan ez leginkább a ma önkormányzati fenntartásban működő általános iskolákat jelenti. Az óvodákban, középfokú iskolákban és kollégiumokban lényegében a mai feltételekkel folytatódhat a hitoktatás. Az egyházi általános iskolákban nem kell erkölcstanórát tartani, ehelyett is hittan lehet.

Az általános iskola 1-8. évfolyamán heti egy erkölcstan óra lesz kötelező. E helyett azonban választható lesz egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatás. Így tehát az állami általános iskolákban megjelenik egy új óra, ami az egyén választásától függően vagy a kerettanterv szerinti erkölcstan, vagy az egyházi jogi személy által szervezett, és az egyház által meghatározott tartalmú hittan. 

A heti foglalkoztatási időkeretet bemutató táblázat (8. melléklet) ad erre választ. Ennek BA oszlopába 1-8. évfolyamon heti egy óra erkölcstan/hittan van beszámítva. Ez azt jelenti, hogy így az erkölcstan helyett választható hittan óraszáma is heti egy. Az egyházi iskolákban a hittanra fordítható plusz finanszírozott időkeret heti 2 óra (CB oszlop). 1-8. évfolyamon azért csak egy, mert ott a másik hittanóra az erkölcstan helyett tartható. Vagyis a végkövetkeztetés: Az egyházi iskolákat a változás egyáltalán nem érinti ezekben az intézményekben továbbra is heti 2 órában lehet hittant tartani.

Tulajdonképpen az egyházi intézményekben folytatott hitoktatásra vonatkozó végzettségi követelményeket kell alkalmazni. (v.ö.: 32. § (1) h) illetve 35. § (4) bekezdés vége)

A tanító az általános iskola 1-4. évfolyamán minden tantárgyat taníthat, így erkölcstant is. Felső tagozaton a tantárgynak megfelelő szakos tanár, illetve mivel várható, hogy ilyenből a bevezetéskor nem lesz elegendő, olyan felső tagozatra képesített tanár, aki erről szóló 60 órás továbbképzést végzett. A továbbképzések még nem indultak el, ezek elindulásáról minden érintett időben értesítést fog kapni.

Az erkölcstanórák anyagát és speciális módszertanát a Nat alapján készülő kerettantervek fogják megadni, végső tartalmuk természetesen az iskola helyi tantervében alakul ki.

Egyrészről, mert az alapműveltség része a Biblia ismerete. Másrészt a hit- és erkölcstan órákon szentírási történetek alapján kerülnek elő olyan fontos témák és kérdések, amelyek feldolgozása segítheti gyermeke eligazodását az élet apróbb és nagyobb dolgaiban Így egyszerre kapnak ismeretet a Bibliáról és bibliai történetekről, valamint a keresztyén értékrend alapjaival is megismerkedhetnek. 

Igen, a hit- és erkölcstan része az erkölcsi nevelés is. Minden évfolyamon, a bibliai történetekhez kapcsolódóan szóba kerülnek erkölcstani témák. Például család, barátok, kortárs csoport hatása, lelki egészség, testi-lelki tulajdonságok, elfogadás, empátia stb.